2. rész • Zsebi Zsuzsanna • Sport Evolution
A közvetlen állami sporttámogatásról szóló október 19-i bejelentés után az elosztás elvei kerülnek előtérbe. A Magyar Sport 2035 koncepcióban három összekapcsolt pillért javasoltunk: 40 százalék alapfinanszírozást, 40 százalék minőségi és humán fejlesztést, valamint 20 százalék célzott fejlesztési forrást.
A hárompilléres modellt a csapatommal 2026 szeptemberében összeállított, szeptember 9-i keltezésű Magyar Sport 2035 koncepcióban javasoltam. A mostani hír alkalmat ad ennek megosztására: az arányok a korábban kidolgozott szakmai javaslatunk részei.
Biztos alap a vállalt feladatokhoz
Az első pillér a mindennapi sporttevékenység tervezhető működését szolgálná. Ide soroljuk az edzői munkát, a létesítményhasználat indokolt költségeit, a versenyeztetést és a szükséges ügyvitelt. A költségigényt a ténylegesen ellátott feladatokból, a sportolói részvételből és a sportág sajátosságaiból vezetnénk le.
A létszámot ellenőrizhető részvételi adatokkal kellene alátámasztani. A területi elérhetőség és a helyi költségek figyelembevétele is szükséges: egy kisebb település közösségi sportfeladatát nem lehet kizárólag a nagy létszámú városi klub fajlagos költségéhez igazítani.
Az alapfinanszírozásnak a vállalható szolgáltatási minimumot kell biztosítania, előre ismert folyósítási rendben.
A minőséget több szempontból mérnénk
A második pillér a szakmai munka és a benne dolgozó emberek fejlődését támogatná. Koncepciónk százpontos értékelési javaslata a sportszakmai minőség mellett figyelembe veszi a szakemberfejlesztést, a sportolók megtartását, a szervezeti működést, a gyermekvédelmet, a jóllétet, a hozzáférést és a gazdálkodást is.
Ez azért lényeges, mert egy utánpótlásműhely értékét az érmek mellett a gyermekek fejlődése és sportban maradása is mutatja. A támogatásnak érdekeltté kell tennie a klubot a tartós fejlődésben.
Egy kitöltött képzési jelenléti ív önmagában kevés: azt is vizsgálni kellene, hogyan épül be a megszerzett tudás az edzői vagy vezetői munkába.
Célzott keret a feltárt fejlesztési szükségletekre
A harmadik pillérből a működési felmérés alapján indokolt fejlesztéseket finanszíroznánk. Ez lehet energetikai korszerűsítés, ügyviteli rendszer bevezetése, szükséges eszközbeszerzés vagy szervezeti képességépítés.
A pályázatnak meg kellene mutatnia, milyen problémát old meg, mennyibe kerül a fenntartása, és milyen eredmény várható tőle.
Fontos különbség: A 40–40–20 százalékos szerkezet a mi szakmai modellünk, nem a bejelentett állami keret elfogadott felosztása. Bevezetését költségfelméréshez és próbaalkalmazáshoz kötnénk.
A három keret kiadásait egyértelműen el kell határolni, hogy ugyanazt a feladatot ne finanszírozzák kétszer.
A fejlődési támogatáshoz a gyengébben működő, de együttműködő kluboknak is hozzá kell férniük.
Ezért a minősítést mentorálással és teljesíthető korrekciós tervvel kapcsolnánk össze. A rendszer így egyszerre biztosíthat működési stabilitást, ismerheti el a jó teljesítményt, és teremthet lehetőséget a felzárkózásra.
Milyen tapasztalatra építem ezt a javaslatot?
Költségvetés-tervező és analitikai táblákat alakítottunk ki nagy, több forrásból finanszírozott, akadémiai és NB-s szintű csapatokat működtető profi kluboknak és kisebb egyesületeknek is. Az üzleti modellek és működési folyamatok kialakításában szerzett tapasztalatomat ezekben a munkákban a sportfeladatok pénzügyi tervezéséhez kapcsoltam.
TAO-s, nem TAO-s és vegyes finanszírozású szervezetekkel dolgozva a különböző források mögött a tényleges költségeket és vállalt célokat is vizsgáljuk.
A hárompilléres modell pontosítását ezekre a gyakorlati ismeretekre és szélesebb, ellenőrzött adatfelmérésre építeném. Pénzügyi, közgazdasági, sportszakmai és szervezetfejlesztési szakértők közös munkáját vezetném, eltérő méretű klubok bevonásával.
A tereptapasztalat segít a helyes kérdések feltevésében; az országos arányokat összehasonlítható adatokkal és próbaalkalmazással kell megalapozni.
A sportfinanszírozási rendszer működését 2011 óta közvetlen gyakorlati munkából ismerjük. Kormányoktól függetlenül, politikamentes szakmai elkötelezettségből dolgozom.
2017 óta alakítjuk reformjavaslatainkat sportszervezeti vezetőkkel, sportszakemberekkel, sportági szakszövetségek és más szakterületek szakértőivel egyeztetve. Korábban is nyújtottunk be javaslatokat; a Magyar Sport 2035 koncepciót is igyekeztünk eljuttatni a döntéshozókhoz.
Munkánk mögött mintegy kétszáz ügyfél és 10–15 milliárd forintos nagyságrendű, több forrásból megvalósuló finanszírozás tapasztalata áll.
Kapcsolódó hír és a teljes koncepció
Kapcsolódó hír és forrás:
Telex – A sportfinanszírozásról szóló parlamenti bejelentés – 2026. október 19.
A cikk szakmai alapjául szolgáló teljes koncepciónk:
