„Csak hisztizik.”
„Csak figyelemre vágyik.”
„Majd kinövi.”
„Túl érzékeny.”
Ezek a mondatok sokszor automatikusan hangzanak el felnőttektől, mégis könnyen oda vezethetnek, hogy valódi problémákat bagatellizálunk el.
A gyermekek ritkán manipulációból jeleznek erős érzelmeket. Sok esetben a túlzott sírás, a dühkitörés, a visszahúzódás vagy a provokatív viselkedés mögött valamilyen belső feszültség, bizonytalanság vagy kapcsolódási nehézség áll.
Különösen veszélyes lehet, amikor a környezet hosszabb időn keresztül nem veszi komolyan a gyermek jelzéseit. Ilyenkor a gyermek fokozatosan azt tanulhatja meg, hogy az érzései „túl sokak”, „nem fontosak”, vagy hogy segítséget kérni felesleges.
