Mit jelent a mi világunkban a kompetenciafejlesztés? Miért használjuk azt a szót, hogy viselekdés alapú kompetenciafejlesztés? Milyen kompetenciákat fejlesztünk az Eredményes Sportolóvá Nevelés Programunkban?
A kompetencia viselkedéssel, magatartással leírható fogalom; egyfajta viselkedés repertoár, mely magában foglalja mindazt az
- ismeretet,
- tudást (szakismeretet),
- képességet, készséget,
- attitűdöt (beállítódást, értéket, értékrendszert),
amelyet az egyén szocializációja során elsajátít, s melyek alkalmazása képessé teszik őt kiemelkedő teljesítmény eléréséhez.
A kompetens személyek az ismereteiket, képességeiket, személyiségüket, attitűdjeiket, értékrendszerüket úgy tudják felhasználni, hogy a feladatukat kiválóan végezzék el.
A munkapszichológiában egyre sűrűbben merült fel a kérdés, hogy mi áll annak a hátterében, hogy a hasonló végzettséggel, tapasztalattal rendelkező egyének közül az egyik hatékonyabb, mint a másik, és magasabb teljesítményre képes? David McClelland amerikai pszichológus és munkatársai az egyének viselkedését figyelve jöttek rá arra, hogy a különbség abból adódik, hogy a különböző személyek ugyanannak a feladatnak a végzése során hogyan gondolkodnak, éreznek és viselkednek. Ezzel megteremtették a kompetencia koncepciójának alapjait, mely arra fókuszál, hogy hogyan lehet segíteni, ösztönözni valakit, hogy képes legyen kiváló teljesítményt elérni.
A kompetenciák egy része tanulással elsajátítható, más része azonban velünk született, de képzéssel – jóllehet különböző mértékig – fejleszthetők.
A tudatos szinthez kapcsolódó kompetenciák egy része könnyen beazonosítható és erősíthető is:
- ismeretek, tudás: pl. végzettség, nyelvismeret, IT –ismeretek stb.,
- készségek, jártasságok: pl. olvasási készség, együttműködési készség, időgazdálkodás, delegálás, stb.
Ahogyan azonban tovább mélyülünk személyiségünk szerkezetében a kevésbé tudatos, vagy tudattalan szintek felé, egyre nehezebb felismerni, értékelni és fejleszteni ezeket:
- szociális szerepek, énkép: pl. önismeret, önreflexió stb.
- személyiségvonások: pl. aggódó, félénk, barátságos, tartózkodó stb.
- motivációk: pl. teljesítmény-orientáltság, siker-orientáltság, hatalomvágy, anyagiasság stb.
Egy szervezetben az elvárt kompetenciák összességét kompetenciarendszernek nevezzük.
Az egyes kompetenciáknak – attól függően, hogy használatukat milyen szinten várjuk el – különböző szintjeit határozhatjuk meg, melyek leírása viselkedésjegyekkel történik.
Egy személy egyes kompetenciáinak meglévő szintjeit ezeknek a viselkedésjegyeknek a megfigyelésével tudjuk beazonosítani: vannak olyan viselkedés-mutatók, melyek erősítik, mások gyengítik a kompetencia működtetésének szintjét.
A kompetenciák meglévő szintjének beazonosítása történhet
- önmagunk által, melynek eszközei lehetnek:
- önismereti és kompetenciatesztek használata,
- azoknak a szituációknak, helyzeteknek az elemzése, melyekbe bármilyen tevékenység során kerülünk,
- sikereink elérésében, kudarcos helyzeteinkben megnyilvánuló viselkedés-jegyeink vizsgálata,
- sikeres, hatékony / sikertelen társaink viselkedésének, magatartásának megfigyelése, értékelése.
- mások beazonosítása által
- a személlyel folytatott kompetencia felmérő interjú, vagy megbeszélések során tanúsított magatartás, viselkedés,
- vezetővel lebonyolított interjúk, workshop-ok során azonosított kompetenciák,
- speciálisan a kompetenciák azonosítására és felmérésére szervezett tréningek során viselkedésjegyek megfigyelése,
- a mindennapi tevékenységek során való együttműködésben, csapatmunkában adódó helyzetekben tanúsított magatartás, viselkedés által.
Egy szervezet kompetencia rendszere egyfajta igazodási keret mind a szervezet, mind az egyén számára: a szervezet a kompetenciákon keresztül kommunikálja a személyekkel szemben támasztott elvárásait; az egyéni kompetencia mérések pedig azt mutatják meg, hogy az elvárások hogyan találkoznak a meglévő készségekkel. Az egyén oldaláról nézve a kompetenciarendszeren keresztül a szervezet átláthatóvá, megismerhetővé teszi az elvárt viselkedésformákat; kiszámíthatóvá, biztonságossá, igazságossá – így elfogadhatóvá – válik a működés.
A kompetencia-fejlesztés leggyakoribb eszközei:
- elemzés, önreflexió
- visszajelzések adása és fogadása
- csoportos programok
- vezetői/tanácsadói mentoring
- vezetői/tanácsadói coaching
- tréning
A sportolók esetében az üzleti szervezetekben jól alkalmazható kompetenciarendszert alkalmazzuk oly módon, hogy kiválasztjuk azokat a kompetenciákat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a sportoló hosszútávon kimagasló teljesítményt nyújtson és az életkorának megfelelő fejlesztéshez hozzájusson. A profi sportolói státusz jóval több kompetencia magas szintű jelenlétét igényli, mint egy átlagos munkavállaló esetében. Kimagasló eredményt csak olyan személy képes elérni és hosszú távon fenntartani, akinek sokrétű, az átlagosnál magasabb szinten működtetett kompetenciakészlete van.
A viselkedés alapú kompetenciákat az EU fehérkönyvével összhangban határoztuk meg, melyek megnevezését és csoportosítását a Kompetencia-mátrix tartalmazza. A kompetenciák viselkedés mutatóit a munkavállalói célcsoportra vonatkozóan Kompetenciaszótárunkban sportolókra és sportszakemberekre vonatkozóan 1-6 skálán írtuk le. A leírt viselkedésmutatók alapján történik a kompetenciaértékelés, az elvárt viselkedés meghatározása és fejlesztő program kialakítása és végrehajtása.
| KOMPETENCIA ÉRTÉKE | LEÍRÁS |
| A KOMPETENCIA NEM FIGYELHETŐ MEG | Nincs jele a kompetenciának, vagy a megfigyelhető viselkedés a kompetencia elvárásoknak ellentmond. |
| ERŐS FEJLESZTÉS SZÜKSÉGES | A kompetencia egyes elemei megfigyelhetőek, azonban kevéssé, vagy nem komplex módon. Erős fejlesztés szükséges a kompetens szint eléréséhez. |
| FEJLESZTÉS SZÜKSÉGES | Közel kompetens, az esetek többségében mutatja a kompetencia viselkedésmutatóit, azonban még további fejlesztés szükséges a kompetens szint eléréséhez. |
| KOMPETENS, ELVÁRT SZINT | A kompetencia jelei mind időnyomás alatt, mind váratlan, ismeretlen helyzetben megfigyelhetőek. Kiegyenlített, biztos teljesítményt nyújt. |
| KIEMELKEDŐ | Nagyon erősen, a normál kompetens szintet meghaladó módon mutatja a kompetencia viselkedésmutatóit. |
| PÉLDA, SZEREPMODELL | A kompetencia jeleit nemcsak kiválóan, de mások számára is példa értékűen mutatja, szerepmodellként szolgál a szervezet számára. |
A játékosok/sportolók esetében a sportolói jellegzetességekkel leírt elvárt viselkedésmutatókat korosztályonként a Sportolói kompetenciaszótár tartalmazza.
A kompetenciafejlesztő programok során arra törekszünk, hogy azokat a kompetenciákat fejlesszük, amelyek az adott korosztályban aktuálisan fejleszthetők, szükségesek a későbbi ráépülő fejlesztésekhez és növelik az egyén aktuális és későbbi eredményességét. A kompetenciák összekapcsolódnak egymással, hatnak egymásra. Ha például egy egyén önismerete fejlődik, az emel(het)i az önkritika, önreflexió, önfejlesztő, objektív ítéletalkotás, realitásérzék, alkalmazkodó képesség, önbizalom, világos kifejezőkészség, teljesítőképesség, stressztűrés, világos kifejező készség, együttműködő képesség, konfliktuskezelő képesség, reziliencia, empátia, felelősségvállalás, határozottság, asszertivitás kompetenciáinak szintjét is. A kompetenciafejlesztés során a prioritásokat az egymásra hatás szempontjának megfelelően állítottuk össze.
A kompetenciafejlesztés lehetséges prioritását az alábbi táblázat tartalmazza, amit minden Program esetében a sportszakmai vezetővel egyeztetve testre szabunk:
| 1.PRIORITÁS | 2.PRIORITÁS | 3. PRIORITÁS |
| 1.1 logikus gondolkodás | 1.2 absztrakt gondolkodás | 1.4 számszerűsítési készség |
| 1.5 elemző készség | 1.3 kombinációs készség | 2.6 pozitív beállítódás |
| 1.8 rendszerező képesség | 1.6 áttekintő képesség | 3.2 rendszer-szemlélet |
| 1.7 problémaelemző képesség | 2.3 megbízhatóság | 3.6 újítási képesség |
| 1.9. tanulási képesség | 2.4 realitásérzék | 3.8 ellenőrző képesség |
| 2.1 energia, állóképesség, célirányosság | 3.1 munkaszervezés | 5.1 világos kifejező készség |
| 2.2 teljesítőképesség | 3.5 gyakorlatias feladatértelmezés | 5.4 érvelési készség |
| 2.5 stressztűrés | 4.4 rugalmasság | 6.6 objektív ítéletalkotás képessége |
| 3.3 tervezési készség | 4.5 utasítások ismerete, megértése, alkalmazásának képessége | 6.7 lehetőségek észrevétele |
| 3.4 kezdeményező készség | 5.2 szóbeli kommunikációs készség | 7.5 megértés, tapintat |
| 3.7 terhelhetőség, munkaintenzitás | 5.3 non-verbális kommunikációs készség | 7.9 kultúrák közötti különbségek észrevétele |
| 4.1 precizitás, körültekintés | 5.5 asszertív kommunikáció | 8.5 becsületesség |
| 4.2 figyelem, összpontosító képesség | 5.6 mások megértésének képessége | 9.7 delegálás |
| 4.3 kitartás céltudatosság, állhatatosság | 6.2 önkritika, önreflexió | 9.8 motiválás |
| 5.7 információgyűjtés, feldolgozás | 6.3 önbizalom | 9.9 fejlesztés képessége |
| 6.1 önismeret | 6.4 önfejlesztés képessége | 9.10 stratégiaalkotás képessége |
| 7.1 adaptációs készség | 6.5 önérvényesítés | 9.12 tanácsadói képesség |
| 7.4 együttműködő képesség | 7.2 méltányosság önmagunkkal és másokkal | 9.15 coaching szemlélet |
| 7.6 konfliktuskezelő képesség | 7.3 alkalmazkodó képesség | |
| 7.7 empátia | 7.8 kapcsolatok építésének képessége | |
| 9.4 határozottság | 8.3 szilárd értékrend | |
| 8.1 felelősségvállalás | 8.4 nyíltság | |
| 8.2 lojalitás | 9.1 változás iránti igény | |
| 9.5 önuralom | 9.13 reziliencia | |
| 9.3 vállalkozó kedv | 9.14 érzelmi intelligencia (EQ) | |
| 9.6 sikerorientáltság | ||
| 9.11 eredményközpontú szemlélet |
